City of Bones - Csontváros szerepjáték

Cassandra Clare Végzet Ereklyéi c. könyvsorozatán alapuló szerepjáték.
 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 Pandemonium

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet

Clary Fray

avatar
~admin~

~admin~


TémanyitásTárgy: Pandemonium   Hétf. Szept. 12, 2011 4:38 am

New York egyik menő klubja minden korosztály számára!
Vissza az elejére Go down
http://cityofbones.secrets-stories.com

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Pént. Jún. 01, 2012 6:10 am

Clary&Camille

A taxi levegőjében lévő cigaretta, kávé, fánk és izzadság szaga tökéletesen megmagyarázta, miért is utálom az efféle közlekedési formákat használni.
A mellettem ülő lányból még mindig csöpögött a víz, eláztatva a már amúgy is megviselt üléseket. A haja száradásnak indult, aminek következtében megállíthatatlanul göndörödni kezdett.
Kinéztem az ablakon, és úgy válaszoltam a korábbi kijelentésére.
-Igaz, hogy akadtak ennél fontosabb elintéznivalóim, de már nem lehet rajta változtatni-csúszott ki a számon hűvösen. Tudtam, hogy ez így túl kegyetlenül és igazságtalanul hangzik, hiszen én kértem meg, hogy tartson velem, ezért megpróbáltam kedvesebben szólni-Ennek ellenére nem bántam meg-mondtam most már sokkal több melegséggel a hangomban.
Az autón kívüli világban a kései óra ellenére is nagyban zajlott az élet. New York, a maga nyüzsgő, örökmozgó forgatagával nagyon szép tud lenni. Ennek ellenére szeretek innen kiszabadulni. Jól esik néhanapján friss levegőt szívni a hegyekben, vagy épp Európában. Ó, Európa... A maga csodálatos városaival, gyönyörű szobraival és történelmével. Mennyire szerettem Európában élni.
Sóhajtottam egyet, és elmerengtem rajta, milyen lenne újra Velencében gondolán utazni, Párizsban az Eiffel-toronyban vacsorázni, vagy éppen Spanyolországban táncolni. Mivel a gondolattól csak honvágyam lett, inkább a jelenlegi helyzetemre koncentráltam.
A taxi begördült a klub elé, Archer pedig már a kocsiajtónál is termett, és kinyitotta nekem, majd álló helyzetbe segített.
Walker ugyanígy tett Clary esetében, aki kissé furcsán nézett a szolgámra. Archerre pillantottam.
-Intéznéd a taxit?-bólintott, majd a sofőrhöz lépett.
A klub bejáratához sétáltam, figyelmen kívül hagyva a hosszan kígyózó sort. A kopasz kidobófiú félreállt az utamból, és Walker tágra nyitotta az ajtót. Ahelyett, hogy beléptem volna arrébb mentem, tökéletes kilátást engedve a klubban táncoló emberekre. Claryre néztem.
-Üdvözöllek a Pandemoniumban-intettem a lüktető zene és színes fények felé.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Clary Fray

avatar
~admin~

~admin~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Pént. Jún. 01, 2012 7:05 am

Camille & Clary

Sajnálom… csúszott volna ki a számon meghallva Camille hűvös válaszát, ám annyira letaglózott a szavainak jelentése, hogy ezt sem tudtam kinyögni. Na, ennyit arról, hogy nem vagyok a terhére, sóhajtottam fel magamban, és idegességemben lassan száradó hajamat kezdtem el babrálni, miközben a taxi bőrülését fixíroztam.
Úgy ismerem ezeket a bőrüléseket, mintha magam terveztem volna őket, olyan sokszor utaztam már ezzel a közlekedési eszközzel. Ennek pedig az az oka, hogy még nem töltöttem be a 16. életévemet, tehát nem szerezhetek jogosítványt, nem lehet autóm, és Simon-t sem használhatom ki annyira, hogy állandóan vele furikáztatom magam, így szinte már megszokott a taxi jellegzetes szaga. Nem feltétlen repesek az örömtől, amiért ezekkel a sárga autókkal kell járnom, de még mindig jobb, mint egyes tömegközlekedési eszközök. Iskolába mondjunk gyalog járok, mert nem lakunk messze a St. Xavier-től, de New York, sőt már maga Brooklyn is óriási, tehát hosszabb távokat képtelenség és őrültség lenne megtennem. Ám szerencsére nem is kényszerülök erre, mert a legjobb barátom állandó társaságot szolgáltat számomra, így a legtöbb esetben, ha fuvarra lenne szükségem ő máris előterem Eric furgonjával, hogy a ronccsal elvigyen ide vagy oda. Nagyon jó barát.
- Örülök, hogy így gondolja – eresztettem meg egy halvány mosolyt a nő felé, aki kiegészítette egy valamelyest kedvesebb mondattal mondanivalóját. A további út során egyikünk sem szólalt meg, míg aztán az auto lefékezett a klub előtt, mely már ilyen távolságból hallhatóan dübörgött a hangos zenétől. Elmosolyodtam, ahogy az jutott eszembe, hogy egy jobb este elé nézhetek. Nem foglalkozva a vizes öltözékemmel – mert az ilyen aligha szúrják ki a klubban, ami nyüzsög a nálam furcsább külsejű emberektől – reménykedve pillantottam ki a taxi ablakán, mígnem az ajtó kitárult előttem, és a Walker névre hallgató férfi kisegített a járműből. Gesztusa nem kicsit meglepett, de igyekeztem ezt leplezni, és míg a másik alak – ha jól emlékszem Archer – elintézte a taxi díját, követtem Camille-t a bejárathoz.
Próbáltam figyelmen kívül hagyni a sorból kiabálókat, akik beszólogattak, amiért nem a sorba állunk, de az előttem haladó nő annyira magabiztosan és kecsesen lépkedett, hogy fel sem merült bennem a lehetősége annak, hogy visszaküldenének minket. Dehogyis, vele biztos bejutok. Ahogy az ajtóban álltunk, és felsejlett előttem a Pandemonium sejtelmes, színkavalkádban gazdag világa, éreztem, hogy megint elvarázsol a hely. Hálás mosollyal fordultam a szőke hölgy felé, aki idehozott, de mielőtt bármit is mondhattam volna egy ismerős hang csendül fel mögülem:
- Clary! Hol a csudába voltál, Fray? Már aggódta… - vágtatott oda hozzánk Simon csak legyintve a neki szólokra, de szava elakadt, ahogy meglátta társaságomat. Összeráncolt homlokkal méregetett engem és Camille-t, s mielőtt ostobaságot mondhatna, megszólalok:
- Camille, ő itt a legjobb barátom, Simon. Simon, a hölgy Camille, ő hozott ide – mutattam be egymásnak a két személyt, és aggódva pillantottam előbb az előkelő nőre, majd barátomra, aki “Nyilván én is hibázom. Pl. most, hogy táncolunk” feliratú pólóját viselte, és sötét keretes szemüvegében okostojásra hasonlított. Hát, nem egy kategória a kettő az biztos.

• • •

Vissza az elejére Go down
http://cityofbones.secrets-stories.com

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Pént. Jún. 01, 2012 7:33 am

Clary&Camille


Mikor megláttam a szemüveges, sötét hajú fiút, amint Clary felé fut megkönnyebbültem. Ezután már nem muszáj törődnöm a lánnyal. Itt van erre a feladatra a barátja.
Miután Clary bemutatott minket egymásnak, felhúzott szemöldökkel mértem végig a fiút. Bár legszívesebben ott hagytam volna őket, azért udvarias voltam.
-Örvendek Simon. Bizonyára te vagy az a "barát", akivel Clary ide készült-a fiú segélykérőn nézett a lányra. Egy ilyen pillantással akár őrültnek is titulálhatott volna. Más helyzetekben ezt határozottan sértésnek venném, de most emberekről van szó, és erről a gyerekről nagy mértékben lerítt, mennyire különösnek találja az egész helyzetet, és engem.
Valószínűleg azon jár az esze, mit is kereshetek a kifinomult külsőmmel egy ilyen helyen, mint a Pandemonium.
Vacsorát, ami azt illeti, de ezt sem Clarynek, sem Simonnak nem mondhattam meg szemtől szembe.
Pár másodperc csend után javasoltam, hogy esetleg bemehetnénk. A tömegben könnyebben tudok leszakadni tőlük, és saját szórakozás után nézni.
A közelben álló alvilágiak már így is ferde szemmel nézték milyen bájosan csevegek két mondénnal.
Clary ment elől, és szorosan a nyomában lépett be Simon a hangos zenétől zsongó klubba. A fiú nagyon távolságtartó volt. Ha vele futottam volna össze a Dumortnál, ő biztosan elutasította volna az ajánlatom, és saját hibájából lett volna egy kóbor vámpír első fogása.
Időközben Archer is megjelent, és jelezte, hogy a taxi el van intézve. Nyomomban a két szolgámmal beléptem a klubba. Levettem a vékony kabátot és kesztyűt, melyeket Walker készségesen tartott ezután magánál.
Simon a táncparkett felé húzta Claryt, de a lány tétovázott. Kivételesen Simon mellett álltam. Mind a hármunknak könnyebb lenne, ha minél hamarabb válnának el útjaink.


A hozzászólást Camille Belcourt összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Jún. 02, 2012 6:00 am-kor.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Clary Fray

avatar
~admin~

~admin~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Pént. Jún. 01, 2012 10:09 pm

Camille & Clary

Az alsó ajkamba haraptam várva, hogy vajon mit szól Simon ahhoz, hogy egy ilyen kaliberű nő éppen ide hozott engem. A helyzet az, hogyha nem Camille-ról lenne szó el tudnám képzelni, amint legjobb barátom leesett állal méri végig, mert amilyen tökéletes volt a nő, egészen biztos ő minden férfi álmainak netovábbja. És kétségtelen, hogy Simon is egy a pasik közül. Ám a szemében most nem tükröződött egy cseppnyi elismerés sem az ismeretlen szőkeség irányába, mindössze meghökkenve fogadta az elé tárult jelenetet.
Camille válaszára pedig Simon ahelyett, hogy visszonozta volna a szívélyes üdvözlést, rám nézett, mint aki azt kérdezi “Te meg mit gondoltál, mikor ide jöttél vele?” Nem tudtam felfogni, hogy mi baja, így inkább csak megforgattam a szemem, és egy könnyed kézmozdulattal elhessegettem a témát.
Megkönnyebbültem, miután a feszült csöndben, Camille előállt az ötlettel, hogy bemehetnénk, így egyértelműen bólintottam, és máris bevetettem magam a hírhedt klub tömegébe. Az emberek közt átküzdve magam jó néhány könyök landolt az oldalamban, de ezzel nem foglalkozva kerestem egy szűkös, de szabad helyet, ahol viszonylag kényelmesen megállhatunk mind a hárman.
Visszafordultam az engem követők felé, s bár Simon azonnal a táncparkett felé szeretett volna húzni, én megvetettem a lábam ott, ahol álltam, és az engem idehozó nő felé fordultam. Úgy gondoltam, hogy illik kifejezni még egyszer a hálámat, amiért a segítségemre sietett. Bár, hogy őszinte legyek rajta inkább a teljes érdektelenség jegyei látszódtak, így mielőtt azt gondolhattam volna, hogy felesleges, megszólaltam:
- Nagyon szépen köszönöm, hogy elhozott ide. Nem is tudom, mi történt volna, ha nem segít… - kezdtem bele, és mosolyt erőltettem az arcomra, hogy az csak alátámassza az örömet azt illetően, hogy találkoztunk. - Nem szeretném tovább rabolni az idejét – mondtam, miközben erősen tartottam magam mellett Simon-t… vagy inkább ő tartott engem, nehogy elsodorjon az emberáradat.
Kíváncsian vártam, hogy Camille vajon milyen búcsút vesz tőlem, tőlünk. Amennyire “ismerem”, nem fog könnyeket ejteni, amiért megszabadulhat az ázott lánytól és annak illetlenül szótlan barátjától. Bár szerintem jobban jártunk azzal, hogy Simon hallgat.

• • •

Vissza az elejére Go down
http://cityofbones.secrets-stories.com

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Szomb. Jún. 02, 2012 6:25 am

Clary&Camille


Próbáltam illedelmes búcsút venni. Nem vagyok híve a bármilyen helyzetben is megjelenő udvariatlanságnak. Kedves mosolyt erőltettem az arcomra, és feléjük léptem.
-Nem biztos, hogy legközelebb ennyivel megúszod a rossz környéken való kószálást-figyelmeztettem. A következő alkalommal talán én sem leszek ilyen segítőkész. Ma este is csak szerencséje volt.
Felemeltem a kezemet és búcsút intettem.
-Isten veletek-mondtam. A nyelvem ugyan majdnem megbotlott az isten szónál, de azért sikerült méltóságteljesen kimondanom. Kezdetben elég zavaró volt, hogy nem tudtam használni ezt a szót, de mára már kiküszöböltem ezt az apró bökkenőt is.
Néhány lépést hátráltam, és megvártam, hogy a vidáman, néhol helyenként részegen tekergőző táncosok közénk kerüljenek. Mikor már biztos voltam benne, hogy nem láthatnak, a bárpulthoz sétáltam. Walker és Archer észrevétlenül, árnyékként követtek. Felültem az egyik magas bárszékre, gyorsan eligazgattam a szoknyám, és felmértem az italkínálatot.
-Hm...-mondtam gondolkodón. A polcon a szivárvány összes színében pompáztak különféle folyadékok. Nem szándékoztam minden darabot italnak hívni. Főként a különös szaguk miatt. A pult közelében az alkohol, izzadság, és cigaretta szag mellé valami különös illat is keveredett. És ettől felfordult a gyomrom.
Manapság a mondénok elég érdekes italokat fogyasztanak.
A véren kívül legtöbbször vörösbort iszok, de kétlem, hogy itt akad hasonló. Ebben a klubban még talán nem is jártam a pult közelében... A vendégek finomabbnak látszottak.
Hátrapillantottam a vállam fölött, és a táncoló tömeget kémleltem. Clary vörös tincsei néha-néha felbukkantak Simon felé magasodó alakja mögül.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Camille x Lillyanna   Hétf. Jún. 04, 2012 3:08 am

Camille x Lillyanna


Hangos zene dübörgött a Pandemonium nevű klub termében. Formálatlan alakok ugráltak és tekeregtek a szürke füstben a zene ütemére. Másfél órája untattam magam ennek a bulinak tartott valamin. Komolyan ezeknél még az Idrisben tartott esti összejövetelek is szórakoztatóbbak voltak. Rossz döntés volt ide jönni, inkább egy alvilági szórakozóhelyre kellett volna mennem, de nem ismertem túl sokat, új voltam a környéken. A bárpultnál ültem és egy kék koktél iszogattam, a zenéjük pocsék volt akárcsak a társaság de az italuk, na az ütős volt. Talán ez volt az egyetlen előnye a helynek, kiadták az italt pedig még csak 18 vagyok. A mondénok és hülye szabályaik. Félig kábulatban tekintettem körbe, hát ha akad egy helyes srác vagy legalább a DJ jobb zenét tesz fel, amikor megpillantottam őket. Éppen beléptek az ajtón és bár a vörös hajú lány, aki elsőnek érkezett a szemüveges fiúval hétköznapi mondénoknak tűntek, de a mögöttük kecsesen mozgó nő vámpír volt. Annyira kitűnt a tömegből, fehér bőrével, mintha világított volna, a mozdulatlan mellkas a magát előkelőbbnek tartó modor mind azt sugallta, hogy vámpír. Bár az utóbbi rengeteg éjszaka gyermekéből hiányzott, komolyan, ha már egyszer elveszették a lelküket legalább a büszkeségüket tartsák meg.
Egy kisebb csapat vergődő lány ugrált be elém, eltakarja a a kilátást. Halkan káromkodtam egyet, szem elől vesztem őket. Nem azzal volt a baj, hogy egy vámpír jelent meg a Pandemoniumban, az volt bőven itt, sőt más-más alvilágiak is feltűntek, de ez az egy vámpír egy mondénnal volt. Csapkodva magam körül álltam fel és léptem a lányokhoz, hogy odébb lökdössem őket.
- Már ne hari- figuráztam ki sipítozó hangjukat - De valami nagyon durván szomcsiza a szemem.És azok ti vagytok! - váltottam vissza a hangom.
A lányok megilletődve néztek vissza rám. Közelebbről megnézve őket, még csak tizennégy év körüliek lehettek. Az Angyalra, azért nem kéne mindenkit beengedni!Ez már túlzás...
-Szóval mi lenne, ha arrébb ugrálnátok és ott rázkódnátok tovább a zenére?!
Miután a lányok arrébb mentek, újra a vámpírnőt kezdtem el keresni. A két mondén gyerek az egyik sarokban kezdtek el táncolni, de a nőt sehol sem láttam. Fásultam fordultam vissza a bárpulthoz, amikor észrevettem, hogy nem messze a helyemtől foglalt helyett és még mindig mereven bámulja két srácot.Szuper.
Könnyedén visszasétáltam a helyemre, ami alig két székre volt az övétől. Két szolgálja - tuti alattvalók - félholt tekintettel bámultak a semmibe.
nagyot kortyoltam a koktél majd fennhangon odaszóltam a nőnek:
- Törvény tiltja az ivászatot mondénokból. Úgyhogy én azt ajánlom húzd vissza az agyaraidat és ne csorgasd hiába a nyálad.
A vámpírnő lassan fordította felém az arcát.
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 3:43 am

Lillyanna&Camille


Elszakítottam a szemem a lányról, és a csapos felé fordultam. Miután leadtam a rendelést vártam, és újra a táncoló tömeg felé fordultam.
A klubban lévő mondénok olyan tudatlanok voltak. Könnyedén el lehetett csalogatni őket innen egy sötét sikátorba, vagy egy eldugott házba. A klánom nagy része most amúgy is hasonlókat csinálhat. Elcsalják a szerencsétlen mondénokat, és isznak egy jót. Nekem is ezt kéne most tennem, de nem voltam túlzottan szomjas. Tegnap Seattle-ben már ittam, és most inkább csak játszadozni volt kedvem. Valami figyelemre méltóan hozzám illőt csinálni. Igazán nagylelkű voltam ma. Ki kellene egyenlítenem a számlát valami vámpírhoz méltó tettel. Sorra latolgattam a lehetőségeket, miközben merengve néztem a táncoló Claryt és Simont.
A klub hátsó feléből különös hangokat hallottam. A dübörgő zene miatt csak elmosódott foszlányokat sikerült kivennem, de ennyi bőven elég volt, hogy tudjam: hátul néhányan nem jönnek ki egymással. Talán vérfarkasok lehettek, vagy démonok. Végül is nekem annyira mindegy.
Egy ember hangja riasztott fel gondolataimból. Illetve a mondanivalója alapján nem is ember.
Árnyvadász. Már ők is ide járnak?
-Parancsolsz?-fordultam felé. Kérdőn néztem rá. Mire fel ez a hangnem? Már nézelődni sem lehet?
Walker és Archer közelebb lépett, de leintettem őket. Nem tettem semmi rosszat, így nincs miért megbüntetni. Hátul mindjárt megeszik egymást, ő pedig velem kezd el kötekedni... Árnyvadászok...
Bár mentségére szóljon, én vámpírfüllel is alig hallottam meg a csetepatét. Viszont neki ez a munkája.
A csapos felém csúsztatta az italomat. Éppen időben. Ujjammal végigkövettem a pohár peremét, és megkocogtattam az üveget. A benne lévő martini felszíne fodrozódni kezdett.
-Mit is mondtál az előbb?-néztem a lányra kihívóan, majd belekortyoltam az italba.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 4:05 am

Camille x Lillyanna


A vámpírnő lassan kortyolgatta martinijét,miközben kérdőn tekintett rám. Két alattvalója azonnal megindultak felém, de ő leintette őket. Vámpírok...annyira nyugodtak. Nos igen ilyenkor sokkal jobban bírom a vérfarkasokat. Ők ilyenkor már rég a torkomnak estek volna.
- Nahát, pedig eddig úgy tudtam a vámpíroknak kitűnő a hallásuk - mosolyodtam el és teljesen felé fordultam a székkel - De talán nem kellene ennyire túl becsülnöm titeket.
A nő megint nem reagált úgy, ahogy szerettem volna. Csak a szeme villant és ő is mosolyra húzta a száját. Fanyar és ravasz mosolyra.
Oldalra pillantottam, a pultoshoz és fél kézzel intettem neki, hogy még egy pohárral kérek. A bár túl oldalán kisebb csapat vérfarkas váltott szót hangosabban a kelleténél. Idióták. Most közbe kéne avatkoznom, nephilimként ez lenne a dolgom, de se kedvem se időm nem volt erre. Amíg nem bántanak egy mondént sem és nem hívják fel magukra a figyelmet, addig nincs gond. Had csináljak csak ki magukat, egyel kevesebb vagy több alvilági ugyan mit számít.
A kopasz, kigyúrt pincér elém rakott még egy pohár kék színű koktél. Lassan kortyoltam belőle, miközben szememet újra a nőre szegezve visszafordultam felé. Isteni ez a lötty, csak tudnám mi a neve...A vámpír megint a parkettet pásztázta-úgy látszik untatom.
Na még egyszer fussunk neki.
- Nem tudom te, hogy vagy vele de engem borzalmasan zavar ez a szag. - pillantottam két kísérőjére - néha igazán megparancsolhatnád a két kis hulládnak, hogy fürödjön le.
A nő erősen megszorította a martinis poharát én pedig türelmetlenül vártam, hogy robbanjon.
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 4:29 am

Lillyanna&Camille


Az első, ami megfordult a fejemben, hogy ő tényleg harcolni akar. Erre a gondolatra elfojtottam egy mosolyt. Én viszont nem akarok. Eszem ágában sincs felhívni magamra a Klávé figyelmét. Egyébként sem vagyok híve a céltalan erőszaknak.
A következő sor mondandója viszont már tényleg sértő volt. Idegesen szorítottam meg a poharam, de aztán lassan átértelmeztem a szavait.
Felkacagtam. A klubban többen is felénk fordultak a hangomra. Ha a lány jobban belegondol, valóban vicces volt, amit mondott.
Viszont Walker és Archer sokat jelentenek nekem, és Klávé ide vagy oda, ezt nem hagyom szó nélkül.
-Árnyvadász létedre elég tudatlan vagy-szóltam neki hűvösen-Ők nem hullák. Emberek. Kölcsönösen kedvező a viszonyunk, így még csak nem is kényszerítem őket semmire. Ami pedig a "szagot" illeti... Ne járj olyan helyekre, amiknek a jellegzetes tulajdonságaival nem vagy kibékülve.
Elégedetten szenteltem a figyelmem az italomnak, majd a mondénok felé néztem.
-Ma este az egyetlen, amit inni fogok, az az alkohol lesz-ráztam meg kissé a poharam-Szóval ha csak ezért jöttél, akár távozhatsz is. Ez a hely nem neked való, kicsi lány.
A hátul lévő veszekedő csapat egyre nagyobb feltűnést keltett a klub vendégeinek körében. Végre elég közel értek, hogy a táncoló tömegen át megfigyelhessem őket.
Nocsak, nocsak. Vérfarkasok. És egymás ellen vannak? Annál jobb.
Walker és Archer is hátrapillantott, de fejemmel halványan nemet intettem. Békés, szórakoztató estére vágyok. Bár azt már úgysem érem el. Megmentettem egy mondént, és most egy árnyvadász akar harcolni velem.
Sóhajtottam egyet. Úgy néz ki, ez az éjjel korántsem lesz olyan élvezetes, mint hittem.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 4:45 am

Camille x Lillyanna


Az Angyalra...mondtam már, hogy utálom a vámpírokat? Az a szó használat, hogy ereikben nem vér folyik, náluk szó szerint értendő. Mégis mivel lehet felhúzni ezt a nőt?
Sértő volt a kioktatása, de egy úttal el is kellett ismernem ez a nő keményebb falat mint az eddigi áldozataim. Na nem mintha megrögzött szadista lennék, de ha unatkozik az ember valamivel el kell ütnie az időt.
- Ügyes - mosolyogtam - Tetszik ez a szívtelen érzéketlenség. - velem is lehet tárgyalni.
Intettem a pultosnak,majd a vámpírnő üres poharára mutattam.
- Lilly vagyok,Lillyanna. - mondtam, amikor a pultos megérkezett a nő italával - Ha úgy érzed, hogy ki kívánod fejezni őszinte köszönetedet van olyan jó hallásom mint nektek. - toltam elé a martinit.
Vártam a nő reagálását, majd újra a lükantrópok felé néztem. Sokkal közelebb kerültek, mint eddig voltak és egyre többen gyűltek közéjük, mondénok, egy két boszorkánymester és néha néha még egy két vámpír is oda tévedt. Hát persze,élvezetüket lelik ha farkas vér folyik.
Még mindig idióták, gondoltam. Értelmetlen harc, ez jellemezte őket. Valamelyikük biztos a másik önérzetébe taposott , szánalmas. Ha már egyszer verekednek, akkor legyen valami értelmes okuk rá, mondjuk az, hogy unatkoznak.
Hangosat sóhajtottam, ha így megy tovább muszáj lesz közbe avatkoznom mert míg a végén Daniel leszid otthon.
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 5:02 am

Lillyanna&Camille


Az árnyvadász hirtelen barátságosabb lett. Ez meglepett. Azt hittem mindenképp akar valami fenomenális végeredményt a fáradozásainak. De nem. Nem tudtam, mik a szándékai, de nem is nagyon érdekeltek.
A dicséretére udvariasságból mosolyogtam, de igazából nem akartam tudni, mit gondol rólam. A vámpírként töltött évek alatt megtanultam, hogy a legkisebb gondom a másokra való benyomásom széppé tétele. Vagyis teljesen hidegen hagyott ki milyen véleménnyel van rólam. Kivéve talán egy maroknyi alvilágit. Az ő szavukra is csak keveset adtam.
-Camille Belcourt vagyok-kortyoltam az italomból-,örvendek a találkozásnak-mondtam szarkasztikus hangsúllyal a hangomban.
Mind a ketten a vérfarkasok vitáját néztük. Ahogy figyeltem az eseményeket felfedeztem néhány vámpírt a saját klánomból. Amikor szórakozást mondtam, nem a verekedésre céloztam.
Magamban megjegyeztem, hogy legközelebb halálpontosan fogalmazzak. No meg persze Raphaellel nagyon komoly beszélgetést tervezek a közeljövőben.
A vérfarkasok között megtörtént az első ütés. A vámpírok kárörvendően nevettek fel, és csatlakoztak a kezdetleges tömegharchoz.
Szemforgatva csúsztam le a bárszékről. Néha annyira nehéz a klán vezetőjének lenni. Walker ideadta a kesztyűimet, én pedig néhány gyors mozdulattal fel is vettem őket. Lillyanna felé néztem.
-Nem neked kellene itt rendet tenned?-kérdeztem.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 5:30 am

Camille x Lillyanna


A csete-paté egyre inkább eldurvult . Közbe kellene avatkoznom most már, ez volt mindaddig a percig a tervem míg Camille kérdőre nem vont. Ó szivi, most már nincs kedvem, gondoltam. Ha nem szólt volna egy szót sem megtettem volna a kötelességem, de így olyan mintha az ő szavára ugranék. Bocsi de ez nem fog menni.
Hátra dőltem a székben, kezemben a koktélomba és széles karintéssel a tömeg felé intettem.
- A színpad a tiéd- mondtam
Camille lekicsinylő pillantást vettem rám, de hiába. Amíg nem szórakoztatsz addig engem egy csöppnyit sem érdekel mit gondolsz rólam. Elmosolyodtam és mélyen a szemébe néztem.
Majdnem ledöntött a székemről az a lükantróp, aki nekem esett, az egyik neki mért ütéstől. Sikerült megőriznem az egyensúlyom, de a koktélom a felsőmön talált biztos támasztékot.
-A pólóm- kiáltottam, majd az előttem térdepelő farkasra néztem - Na most már aztán elég
Egy erőset rúgtam a gyomrában, amitől előre görnyedt. Megragadtam az inge gallérját majd tuszkolni kezdtem a Pandemonium hátsó bejárata felé, kilöktem az ajtót , majd utána azt a szerencsétlent. A srác elterült a földön és nem úgy tűnt, hogy egy ideig képes lesz fel állni, bűzlött az alkoholtól. Visszamentem a bárhoz, ahol a harc fokozódott, most már nem csak farkasok, de vámpírok is beszálltak és ha ez még nem lett volna elég néhány illuminált állapotban lévő mondén is harcolni akart. Félre taszítottam néhányukat, hogy távolt tartsam őket az alvilágiaktól, de a terem bejáratánál máris megindult felénk a két kidobó férfi. A fenébe.
- Ha lennél, olyan szíves és megfékeznéd a klánod tagjait! - szóltam Camille-re, aki még mindig a bárpult előtt állt, félig mintha indulna félig maradva.
Még egyet behúztam egy lükantrópnak majd őt is vonszolni kezdtem a kijárat felé...
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 5:50 am

Lillyanna&Camille


Magamban mulatva néztem az árnyvadász konfliktusát az egyik farkassal. Lehet, hogy mégis jól alakul az estém.
Lillyanna felhívása nem volt meglepő. Számítottam rá, hogy valami ilyesmit fog mondani. Intettem Walkernek és Archernek, mire mind a ketten megindultak a tömeg felé, és belülről kezdték el rendbe tenni a dolgokat.
Én magam még néhány percig szemléltem az eseményeket, aztán lassan és kimérten indultam az egyik vámpírom felé.
Éppen az egyik lükantrópot nyomta a falhoz és dühösen sziszegett neki valamit, amikor megérintettem a karját. Lerázta magáról a kezem, mire erősen de még mindig kecsesen megragadtam a vállám, és lerántottam a farkasról.
Amint a szemembe nézett riadt arcot vágott, és kiutat keresett.
-Szedd össze a többieket, és nyomás a Dumortba-mondtam neki ellenvetést nem tűrő hangon. Ő hevesen bólogatni kezdett, és elindult az egyik társa felé. Mondott neki valamit, majd felém mutatott. A társának félelem villant a szemében, és az ajtóhoz indult.
Megtettem ezt még néhány vámpírral, és aránylag kevés erőszak árán sikerült is elküldenem őket a Pandemoniumból. Aztán már csak a démonok és vérfarkasok hadakoztak egymással.
Ami nem az én dolgom, abba nem ütöm bele az orrom. Visszaültem a bárpulthoz, és folytattam az italom. Lillyanna egymaga kidobta a fél lükantróp bandát és a nagyon részeg mondénokat. Lehet, hogy idegesítő lány, de ügyes, ezt el kell ismerni.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 6:29 am

Camille x Lillyanna


Még egy utolsót taszítottam az egyik lükantrópon, aki ellenkezve próbált visszajutni a klubba. Hat vagy Hét társa kóválygott a Pandemonium melletti sikátorban, voltak, akik a részegségtől mások az ütéseimtől. Nem úgy látszott mintha újra felcsapna közöttük a vita,de már nem is érdekelt, innentől kezdve azt kezdenek magukkal amiket akarnak. Még utoljára sorra vettem az arcukat, holnap biztos, hogy meglátogatom őket a falkánál.Miután megjegyeztem mindegyiküket visszatértem a klubba, a bárpulthoz és ahhoz az isteni kék italhoz, amiből most újat kellett rendelnem.
Camille is ott ült és úgy látszott uralta a helyzetet a vámpírok között. A táncterem most sokkal üresebbnek és csendesebbnek tűnt,most hogy senki sem hangoskodott. A táncolók lassan szemet hunytak a verekedés felett és újra táncolni kezdtek, hát persze a Pandemoniumba ez megszokás volt.
- A vámpírokkal minden rendben volt? - kérdeztem Camille-t. na nem mintha aggódtam volna érte, de árnyvadászként ez kötelességem volt.
Camille csak elmosolyodott és halványan bólintott.
-Remek - bólintottam - Gondolom nem okoz nehézséget, felidézni a verekedőket. Ezt mindenképp jelentenem kell a Klávénak. Szóval vagy most elmondod a neveiket vagy holnap meglátogatod velem őket a Dumortba.
Miközben vártam a Camille válaszát, megittam a koktélom
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 6:47 am

Lillyanna&Camille


Hm... Most komolyan azt várja tőlem, hogy mocskoljam be az egész klánom?
Elfojtottam egy mosolyt, és hallgattam pár percig, mintha a lehetőségeimen gondolkodnék. Megittam az utolsó kortyot is a martinimből, és a lány felé fordultam.
-Nem az én klánomba tartoztak, vagyis nem az én saram-várakozva fordultam a táncoló tömeg felé. Hol van Archer és Walker?
Pár másodperc múlva fel is bukkantak. Volt rajtuk néhány horzsolás és seb, de ezen kívül épen megúszták. Elmosolyodtam. Ideje lesz indulnom. Nem áll szándékomban több időt eltölteni a Pandemoniumban. Nem hiába kerülöm mostanában.
A részeg mondénok és alvilágiak tönkreteszik a hely hangulatát. De kár... Még táncolni sem volt lehetőségem.
Walker felemelte a kabátom, én pedig belebújtattam a kezem. Bár nem volt szükségem rá, azért szívesen hordtam. Átlagosabbá tett, és úgy könnyebb volt elvegyülni a mondénok között éjszaka.
-Remélem leszel olyan kedves, és kifizeted az italt-mondtam Lillyannának félvállról. Tettem egy lépést a kijárat felé, mire a lány felállt, és mellém lépett.
Észrevettem, hogy korábban már megitta a koktélját, de arra számítottam rendel még egyet. Nagyon finomnak találhatta azt a különös kék színű folyadékot ha képes volt meginni belőle akár egy kortyot is.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 7:09 am

Camille x Lillyanna


Ez most komolyan gondolja? Bolond.
Kifizettem a koktélom majd Camille mellé léptem, mielőtt elmehetne. Megállíthattam volna, ha nem lett volna itt a két segédje, azok ketten könnyen elterelhetik a figyelmem és az alatt Camille megléphet. Különben sem voltam, olyan bolond,hogy most, hogy a Klávénak kell jelentés tennem még viszályba keveredek az egyik részvevővel. De azt nem hagyom, hogy Camille ilyen könnyen megússza.
Elnéztem Camille mögött és láttam, hogy a két kidobó felénk tartanak. Szuper. Valószínűleg felismertek minket az előbbi verekedésből.Ez nem olyan szórakoztató.
Gyorsan Camille-hoz fordultam.
- Ne hidd, hogy ilyen könnyen megléphetsz - mondtam a szemébe - A Klávé ismer Camille,ők mindenkit ismernek. Épp ezért nem hiszem, hogy szeretnél velük rosszban lenni, mindössze amiatt mert nem vagy hajlandó együtt működni velük. Tehát megkérdezem még egyszer, ha netán nem értetted volna elsőre.Nevek vagy egy kínos látogatás a hotelben?
A két kidobó közre álltak minket...
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 7:25 am

Lillyanna&Camille


A kopasz kidobófiú mellém állt, én pedig meglepetten néztem a lányra.
-Nem áll szándékomban ismételni önmagam, de ha nem érted meg, akkor elmondom még egyszer-vettem egy mély levegőt-,nem láttam senkit a klánomból. Te vagy itt az egyetlen árnyvadász szemben egy csapat részeg lükantróppal és vámpírral, akik holnapra az egész estét elfelejtik. Néhány józan mondén volt itt rajtunk kívül. Senki nem tudja bizonyítani a vámpírok kilétét, és gondolom a Klávé nem fog ártatlan mondénokat belekeverni. Szóval, sakk-matt.
Mosolyogtam rá, ami az árnyvadásznak nem kifejezetten volt ínyére. A kidobófiúk elállták az utunkat, de elég volt egyetlen pillantás rájuk, és máris elrebbentek az utamból. Walker és Archer követett, út közben gyorsan bekötözték sebeiket.
Miközben a hátsóajtó felé közelítettem körbenéztem a klubban. A szemem elől időközben eltűntek a göndör, vörös tincsek, de lehet, hogy csak elnyelte őket a tömeg. Archer kinyitotta nekem az ajtót, én pedig kiléptem a klub mögötti sikátorba.
Friss levegő érte az arcom, amitől mindjárt kellemesebb lett a hangulatom. A sikátorban még kódorgott néhány kába lükantróp, de ők annyira el voltak merülve a talpon maradásban, hogy engem jóformán észre sem vettek.
Elindultam a kivilágított utca felé, de néhány méter után megtorpantam. Sietős léptek zaját hallottam magam mögül.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 7:45 am

Camille x Lillyanna


Sakk-matt? Ugyan szivi, messze nincs vége még a játéknak. Még csak most kezd izgalmassá válni.
Félre löktem az utamból a kidobókat és sietős léptekkel Camille után mentem. Arcomat megcsapta a friss levegő, melyet megkönnyebbült lélegeztem be a klub fulladt, izzadt levegője után.
Camille már az utca végén járt, pedig még nem végeztünk. Enyém lesz az utolsó szó vagy itt vagy a Tanács előtt.
- Camille - kiáltottam utána.
A két alattvaló azonnal megfordult míg Camille csak lassan, komótosan fordult meg.
- Nem a te klánodból voltak? Na és kit érdekel? - mosolyodtam el - Ha jól emlékszem nem kérdeztem honnan vannak-e és megnyugodhatsz senki más sem fog érdeklődni azután. De itt voltál és szemtanú vagy és tudok kik azok, akiket elküldtél innen. Ami pedig a többit illeti az én szavam áll egy csapat alvilági és a te szavad ellen.Szerinted mégis kinek fognak hinni?
Még egy utolsó pillantást vettem Camille-re és két csatlósára majd hátat fordítottam és megindultam a másik irányba.De pár lépés utána megálltam és visszanéztem
- Tudod szivi ez az igazi sakk és matt!
Majd tovább sétáltam....
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 7:58 am

Lillyanna&Camille


Hangosan felnevettem. Ma már másodjára. Ez a lány tényleg nagyon mulatságos. Pár percig folyamatosan nevettem, és csak nagy erőlködések árán sikerült megnyugodnom. Lillyanna érdeklődve fordult vissza, és kihívóan nézett rám.
-Tényleg úgy gondolod, hogy egy pandemoniumi verekedésből ekkora ügyet csinál majd a Klávé?-újra kacagtam egy keveset-Kicsi lány, nekik ennél ezerszer fontosabb dolgokkal kell törődniük. Többek között Valentine Morgenstern hatalomra törekvésével és a Végzet Ereklyéivel. Ebben a klubban pedig amúgy is mindennaposak az ilyen csetepaték. Kétlem, hogy kiemelkedően fontosnak találják ezt az egyet.
Egy ragyogó mosolyt villantottam az árnyvadászra.
-Nem vagy New York-i, igaz? Szerintem ebben a klubban is most jártál először. Én viszont hosszú ideje élek, és már a megnyitásától ismerem ezt a helyet. És persze a Klávét is. Hidd el nekem, bolhából csinálsz elefántot.
Újból rámosolyogtam, viszont belül már kezdett elegem lenni a lány kényszeres kötekedéséből. Sok dolgom van még ma este, és hajnal előtt vissza akarok érni a Dumortba.
Boldog lennék, ha nem hátráltatnának lépten-nyomon. Azt hiszem, újra el fogok utazni egy időre. Bár ez nem lenne egy jó gondolat Raphael helyettesítésével.
Miért ilyen bonyolult minden?
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 8:25 am

Camille x Lillyanna

Most már én is hangosan felnevettem, hiszen az a nő maga az ellenmondás.
- Tudod Camille más nők nem dicsekednek azzal, hogy már lassan aszódásnak indulnak. Gondolom a fiúid előtt nem hangoztatod, hogy te vagy a cukros néni - vigyorogtam Camille villanó tekintetén.
-Bár meg kell hagyni igazad van -vontam vállat -Tényleg nem ide valósi vagyok, Idrisben nőttem fel, de ugye tudod, hogy ez mit jelent? A Klávé közvetlen közelében éltem, más szóval szinte puszipajtások vagyunk! - vigyorogtam egyre inkább.
Camille semmit nem tudott rólam. Fogalma sincs honnan jöttem, fogalma sincs miket tudok. Ellenem nem győzhetsz.
- De ha ez az egész csak egy hétköznapi eset lenne, akkor meg mégis miért nem árulod el azokat neveket? Hiszen te magad mondtad, hogy nem a klánod tagjai. Az éjszaka gyermekei között úgyis mindig véres harcok dúlnak, éppen ezért nem értem miért nem teszed ezt meg? - tártam szét a karomat. Camille a saját csapdádba kerültél.
Még mindig mosolyogva néztem a hirtelen szótlanná vált Camille-re.


A hozzászólást Lillyanna Blackwood összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jún. 25, 2012 3:12 am-kor.
Vissza az elejére Go down

Camille Belcourt

avatar
~vámpír~

~vámpír~


TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Hétf. Jún. 04, 2012 8:51 am

Lillyanna&Camille


Megütközve néztem a lányra. Ő meg mégis miről beszél?
-Tudod, manapság elég nehéz olyan sokáig élni, mint én. Igen, öreg vagyok. És büszkén vállalom, mert vámpírként ez nagy érdem. És a kor tapasztalattal jár. Sokkal kényesebb helyzetekben is voltam már, kicsi lány, mint ez, és mégis itt állok. A vámpírokat pedig nem ismerem. Nem tudom hanyadszorra ismétlem el neked. Nem az én klánomból valók, vagyis halvány fogalmam sincs a nevüket és származásukat illetően. És bár véres harcok folynak, jelenleg mindenkinek akad nagyobb gondja is, mint hogy a Klávénak kedveskedjen holmi városi klubban történt verekedés résztvevőinek neveivel.
Begomboltam magamon a kabátom, és a Holdra néztem, majd a lány szemében.
-Indok után kutatsz, hogy a Klávé elé vezessenek csak azért, mert nem kedveltél meg. A tény, hogy ez számodra lehetetlen, haragot kelt benned, és emiatt felületes, hanyag leszel. Kényszeresen akarod a saját véleményed az igazság elé helyezni ami valljuk be, a történelem során eddig sehol nem okozott semmi jót. Ha valaha is tanácsot kérnél tőlem, ami minden bizonnyal nem következne be, akkor én egy szót mondanék. Türelem. És nem csak rózsát terem, hanem gyakran ennyivel is elérheted amit akarsz-elmosolyodtam-Nekem mára ennyi elég volt a hegyi beszédből. Azért remélem, volt értelme, és ezután nem fogsz fűnek-fának nekiugrani abszurd okok miatt.
Megfordultam, majd kiléptem a forgalmas utcára.
Vissza az elejére Go down
http://konyvfaninfo.blogspot.com

Lillyanna Blackwood

avatar
~árnyvadász~

~árnyvadász~

₰ kor : 24

TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   Kedd Jún. 05, 2012 8:04 am

Camille x Lillyanna


Csak egy röpke pillantást vetettem Camillere, majd én is elindultam az utcán az ellenkező irányba.
Ha valaki más mondta volna ezeket nekem megsértődtem volna, de Camille-t csak sajnálni tudtam már. Gyűlöltem volna azt az életet, amit ő él, ha egyáltalán annak lehet nevezni ezt. Mert mégis mivel tölti a napjait? Türelem, türelemből van neki bőven, már túlságosan sok is. Mire fel ez hosszú élet, ha egyáltalán nem használja ki. Találkoztam már más hosszú életűvel, boszorkánymesterrel, tündérrel és más vámpírorral, de mindegyikük ezzel a fásult hozzá állással éltek a saját kis világukban. Érzéketlenek és hideg bár talán ennek az oka, hogy nem kell rövid sorsukkal foglalkozniuk. De még így is sosem választanám ezt az életet.
Imádtam a halandóságom, az idegesítő bátyámmal, nyüzsgő bácsikámmal és a sok idióta, de igaz barátaimmal. Imádok élni.
Karórámra pillantottam és ijedten vettem észre, hogy már későre jár, Daniel ki fog akadni. Futni kezdtem a bérházak felé, miközben még hallottam, ahogy egy taxi fékez le az utca túl végén-valószínűleg Camille előtt.Elmosolyodtam, ha a holnapi napra gondoltam, amikor végre üzenhetek a Klávénak.
Prédikálhatsz amit csak akarsz Camille, én adtam az utolsó lépést. Sakk és matt!
Vissza az elejére Go down

Sponsored content





TémanyitásTárgy: Re: Pandemonium   

Vissza az elejére Go down
 

Pandemonium

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
City of Bones - Csontváros szerepjáték :: Csábít a felemelkedés :: New York :: Belváros-